Metró

Kevesen álltunk a peronon. Én elöl a fehér sávnál. A srác jobbra mögöttem két lépéssel. Matatott a zörgős nejlonzacskójában. Rakosgatta a kulcscsomóját és zavartan nézegetett körbe. Egyszercsak elrepült előttem egy narancsszínű cetli. Egy vonaljegy. Pörgött-forgott a levegőben és gondosan beesett a két sin közé, középre.
A srác hosszan téblábolt a fehér sávon, mintha keresné a megoldást.
Erre sajnos nincs. A metró lassan a jegy fölé gördült.