szerda, május 17, 2006

Dzsekósan

Ady szobrának homlokán végigfolyt egy csíknyi galabszar. A szemöldökén túl, de még nem a szemén hagyta abba a folyást. Fehéren, kanyargósan. Gondoltam is, milyen jövőbelátó délután nyirathatta a borbéllyal Ady ezt a Májkeldzsekszonos sérót.

1 Comments:

Blogger Ludmilla said...

oh, már megijedtem, hogy sehol egy pillanat.. és íme :)

9:44 du.  

Megjegyzés küldése

<< Home